Szőrmók Állatorvosi Rendelő
                                             
Szeretettel és hozzáértéssel várjuk Önt és Kedvencét

Kedvenceinket is fenyegetheti az allergia!

 
Butcher's - Kutyáknak is természetesen, 2012. november 28.

Az allergiás megbetegedések sajnos nem csak az embereknél egyre gyakoribbak, hanem a kutyáknál is egyre sűrűbben találkozhatunk allergiás tünetekkel. A Butcher’s Pet Care állatorvos szakértőjét a kedvenceinket is érintő allergiás megbetegedésekről kérdeztük.

 

"Az allergiát okozhatják pollenek, más fajok (emberek, macskák) hámsejtjei, bolhanyál, de ha egész évben tartanak a kutyánál a panaszok és gyógyszeres kezelésre sem reagálnak megfelelően, akkor lehetséges, hogy a kutya  táplálékallergiában szenved." - mondta Briskiné dr. Pálfi Krisztina.

 

Úgy tűnik, ez a betegség gyakoribb mint gondolnánk: a Butcher’s Pet Care megbízásából, a TÁRKI által készített felmérés alapján a gazdák tudomása szerint a kutyák 23,6%-a szenved ebben a betegségben, tehát majdnem minden negyedik kutya érintett lehet. Ennek ellenére  a megkérdezettek 92,8%-a még sosem hallott arról, hogy kedvencük allergiás is lehet a számára nem megfelelően összeállított étrend miatt.

 

Az allergia gyakorlatilag a szervezet immunrendszerének felerősödött, meghibásodott válasza valamely bekerülő anyagra, ez leggyakrabban fehérjemolekula, de lehet szénhidrát is. Bár a környezetünkben levő allergén anyagok száma gyakorlatilag végtelen (azaz csaknem bármire lehetséges allergiás reakció), vannak olyan alkotórészei az eledeleknek, amelyek gyakrabban váltanak ki allergiás tüneteket a többieknél. Ilyen lehet például a tejtermékek, gabonák (ezen belül is főleg a glutén, amely a búzában, árpában, rozsban megtalálható növényi fehérje), a szója, az egyes húsfajták (csirke, marha, halak). Gyakori azonban, hogy az allergia bizonyos élelmiszeripari  tartósítószerekre, adalékanyagokra jelentkezik. Ez utóbbit akkor gyaníthatjuk, ha az állat panaszai megszűnnek, miután áttérünk egy csak természetes anyagokat tartalmazó táp, esetleg szabályozott összetételű házilag elkészített eledel etetésére.

 

Az ételallergia az állat bármely életkorában kialakulhat. Mivel a legtöbb gazda éveken át ugyanazt az eledelt adja kutyájának, gyakran nem is gondolnak arra, hogy az eleség felelős lehet az okozott panaszokért.

 

Az ételallergia bármely fajtájú kutyánál megjelenhet, bár kétségtelen, hogy vannak olyan fajták, amelyeknél ezeket gyakrabban észlelhetjük (például a bulldogok, bullterrier, westie, havanese, németjuhász, de sok egyéb fajta és a keverékek is érintettek lehetnek). Azoknál az egyedeknél, ahol más típusú allergiás reakció is látható (pollenekre, vakcinákra, gyógyszerekre), jóval nagyobb az esély a táplálékallergia megjelenésének.

 

A tünetek a bőrön és az emésztőszervekben jelentkeznek: legjellemzőbb a vakarózás, a lábvégek és a lágyék rágcsálása, korpázó bőr, bőrkiütések, hólyagok, esetleg hasmenés, haspuffadás, flatulatio is lehetséges. Gyakori, hogy a bőrtünetekhez fülgyulladás és a végbélmirigyek gyulladása is társul. A vakarózás lehet időszakos, de akár egész napra is kiterjedhet, ami igencsak megkeseríti a kutya életét. A vakarózás, nyalogatás során ezek a területek gyakran baktériumokkal, gombákkal felülfertőződnek, nehezen gyógyuló, fájdalmas sebeket okozva.

 

Amennyiben táplálékallergiára gyanakszunk, a megvonásos diétával tudjuk pontosítani  a diagnózist: az állatnak 6-8 hétig csak egy bizonyos, korábban nem fogyasztott fehérjét és szénhidrátot tartalmazó eleséget adunk, megfelelő vitaminokkal és nyomelemekkel kiegészítve. A húsforrás lehet nyúl, vadhús, kacsa, liba, bárány, ló, egyféle hal - olyan fehérjeforrás, amelyet a kutya korábban még nem fogyasztott. Szénhidrátként rizst, krumplit, kölest, hajdinát tudunk adni. Egyéb zöldséget, nasit, jutalomfalatot, csontot az állat nem kaphat ez idő alatt. A vitaminok összetételére is figyelni kell, sokuk tartalmazhat pl. élesztőt, mely szintén ismert allergén anyag. Fontos továbbá, hogy olyan alapanyagokat válasszunk, amelyeket kb. 2 hónapig biztosan be tudunk szerezni.

 

Ha nem szeretnénk bajlódni a diétás eleség összeállításával, számos eliminációs diétára megfelelő, egyféle fehérjét tartalmazó táp közül választhatunk. A megfelelő táp kiválasztásában kérje állatorvosa segítségét. A diétás tápok ugyan nem olcsóak, cserébe az állat igényeinek megfelelően összeállítottak, és nem igényelnek főzést , előkészítést sem.

 

Amennyiben 6-8 hét alatt az állat tünetmentesé válik, vagy a tünetek sokat javulnak, úgy a táplálékallergia valószínűsíthető. Ekkor kétféleképpen járhatunk el: vagy élete végéig ezen a speciális diétán tartjuk a kutyát, vagy lassan, 4-6 hetente egyféle alapanyagot hozzáadva megpróbáljuk megtalálni mire, mikre lehet allergiás. Célszerű lehet, ha ezután próbaképpen jó minőségű, alacsony allergéntartalmú, úgynevezett hypoallergén tápot vezetünk be az étrendjébe, és amennyiben nem mutat tüneteket, akkor ezzel a táppal tápláljuk tovább.

 

Esetenként, amennyiben a kiváltó allergéneket nem sikerül megtalálni, szükséges lehet szteroid gyulladáscsökkentők adása, esetleg meg lehet próbálni a különböző antihisztamin készítményeket is adni a kutyusnak, természetesen szoros állatorvosi felügyelet mellett.

 

Figyeljünk oda kutyusunkra, a vakarózás, a lábak rágása nem feltétlenül a bolhásság jele! - figyelmeztet végül az állatorvos.